A felejtés jogának érvényesülése biztosíthatná az interneten, hogy ne óriáscégek, hanem a felhasználók rendelkezhessenek saját adataik felett. Az interneten tárolt adatok törlését a javaslat szerint csak akkor tagadhatnák meg a tartalomszolgáltatók, ha azok elérhetőségéhez fontos közérdek fűződik.

A cél az egyének információs önrendelkezési jogának a lehető legszélesebb körben történő kiterjesztése, azonban nem felejthetjük el, hogy a technikai megvalósítás még nem kidolgozott.

Új és fontos eleme a javaslatnak, hogy az európai cégeknek egy napon belül értesíteniük kell a helyi hatóságokat és ügyfeleiket. E megoldással megakadályozható lenne, hogy a cégek elhallgassák a jelentős presztízsveszteséggel járó eseteket.

A javaslat szerint a jövőben egy szolgáltatás igénybevétele esetén nem elegendő annak feltételezése, hogy a felhasználó hozzájárult adatai kezeléséhez, hanem a szolgáltatóknak a megfelelő tájékoztatás után az érintett engedélyét kell kérniük.

A tervezet szerint az új adatvédelmi szabályozás az európai vállalatokon kívül a harmadik országbeli székhellyel rendelkező, de európai felhasználókat kiszolgáló cégekre (Google, Facebook) nézve is kötelező érvényű lesz.

Becslések szerint az egységes európai adatvédelmi szabályok kidolgozásával évente több mint 2 milliárd eurónyi adminisztrációs költséget takaríthatnak meg az európai vállalatok.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Péterfalvi Attila, az új hatóság elnöke többször is hangsúlyozta, hogy a hatóság egyrészt továbbviszi az adatvédelmi biztosi feladatokat, azaz folytathat majd vizsgálatot, konzultációs kérdésekben lehet hozzá fordulni. Másrészt viszont jelentősen bővült hatásköre tekintve, hogy határozatai kötelező érvényűek, végrehajtandók lesznek, és bírságolási joga is lesz, melynek felső határa tízmillió forint.

A hatóság ugyan közvetlenül nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de ez érdemben nem befolyásolja az adatvédelmi munka hatékonyságát.

Az adatvédelmi területen dolgozókat, adatkezelőket érintő fontos változás, hogy a 2011. évi CXII. törvény létrehozza az adatvédelmi felelősök konferenciáját, ami lehetőséget ad majd arra, hogy a gyakorlati, jogalkalmazói kérdéseket, problémákat megvitassák, ezáltal nagyban segítheti az egységes jogalkalmazási gyakorlatot is.

A közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban, az úgynevezett információszabadsági ügyekben a hatóság ugyan bírságot nem szabhat ki, azonban ezen ügyekben is bővebb jogköre lesz, mint az adatvédelmi biztosnak volt mivel a perekbe a beavatkozhat majd.

Az adatvédelmi hatóság tevékenysége várhatóan jobban harmonizál az uniós adatvédelmi szabályozással, mivel függetlenebb működésű lesz, mint az ombudsmani pozíció volt. A hatóság ugyanis önálló költségvetési szerv, a négy ombudsmannak azonban eddig közös költségvetése volt.

A függetlenség további fontos biztosítéka, hogy az új alaptörvény nevesíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

A közösségi oldal több szolgáltatásával is arra ösztönzi felhasználóit, hogy a velük kapcsolatban állók (rokonok, ismerősök, kollégák) személyes adatait, neveket, e-mail címeiket, telefonszámokat töltsenek fel a Facebook hálózatába például e-mail fiókok importálása során. Az így megismert adatok felhasználásával a Facebook adatbázist építhet ki olyan emberekről is, akik soha nem is regisztráltak az oldalra.

A Facebook tagadja a vádakat, szóvivője szerint az oldalon mindössze arra adnak lehetőséget, hogy a felhasználók ismerőseiket meghívják a közösségi szolgáltatásba.

A közösségi oldal az európai felhasználókat egy írországi bejegyzésű leányvállalata által működtetett szerverközpontból szolgálja ki, így nem bújhat ki a szigorú európai adatvédelmi előírások alól. Az ír adatvédelmi biztos szóvivője kijelentette, hogy a Facebook európai adatközpontjánál széles körű vizsgálatot kerül lefolytatásra.

Nem ez az első adatvédelmi kifogás a vezető közösségi oldal gyakorlatát illetően, elég csak a felhasználók nyomon követésére, vagy a már említett adattörlési panaszra hivatkozni. Sok adatvédő abban bízik, hogy a Facebook az ír adatvédelmi biztos átfogó vizsgálatának eredményeképpen az európai jognak megfelelően módosítja felhasználói adatainak kezelését.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Elsősorban a Facebook, a Google és a Twitter adatvédelmi politikájában talált kivetnivalót. Jóslata szerint, amennyiben ezek az internetes cégek nem kezdik el komolyan venni az adatvédelmi kérdésekben közösségeik tagjait, vagyis a felhasználókat, akkor a tagok elhagyják őket és azokhoz fognak átpártolni, akik hallgatnak rájuk: a kormányokra. Az állami beavatkozás és ellenőrzés azonban jelentős mértékben le fogja lassítani a technológiai fejlődést és a kreatív embereket más ágazatba száműzi majd. A szakember véleménye szerint a Google és a Facebook nem kezelik ügyfélként a felhasználókat, akik így egyre nehezebb helyzetben vannak és végül kénytelenek lesznek kormányaikhoz fordulni. Különösen a Google+ szolgáltatás jelent problémát, mivel a regisztrálni akaró személyek nem használhatnak álneveket, kötelesek a valódi nevüket megadni.

Callas állítása szerint a Google+ esetében a Google tisztességtelenül jár el, mivel a felhasználói aktivitás anonim módon a magánszféra megsértése nékül is nyomon követhető. De a Google vezetői másként döntöttek.

Talán a legnagyobb probléma az, hogy a felhasználóknak nincs választásuk, hiszen ezen a piacon nincs sok konkurense a Google+ és a Facebook szolgáltatásának. Valódi piaci verseny nélkül a két óriásra nem nehezedik nyomás, az adatvédelme erősítésére.

A közösségi honlapot gyakran érik bírálatok adatkezelési gyakorlata miatt, és mert nem védi megfelelően a regisztrált tagok személyes adatait. A feljelentők egyik – talán legfontosabb – érve, hogy az amerikai és a kanadai regisztrált tagokon kívül az összes regisztráló tag, a felhasználási és így az adatvédelmi szerződést nem a Facebook kaliforniai központjával köti meg, hanem a portál írországi bejegyzésű leányvállalatával.

Az európai leányvállalat Írországban bejegyzett cégként köteles lenne az ír és az európai adatvédelmi előírásokat követni és betartani.

Az írországi adatvédelmi felügyeletnél tett feljelentéseket megelőzően a jogászok többnyire csak panaszokat gyűjtöttek össze és próbáltak egyezkedni az amerikai központtal. Ha az ír adatvédelmi felügyelet eljárást indít és annak eredményeként s közösségi oldalt elmarasztaló döntés születik, a Facebook nem adhatná harmadik félnek tovább elemezésekre vagy reklámcélokra a regisztrált tagok személyes adatait.

Az egyik legjelentősebb probléma abból származik, hogy a Facebook valamennyi adatát amerikai szervereken tárolja, így azokhoz a helyi hatóságok bármikor hozzáférhetnek és nem lehet gyakorolni az egyik legfontosabb garanciális jogot, azt, hogy adott esetben valóban megtörténik-e az egyes személyek adatainak törlése.

A központ vizsgálatai alapján arra következtetésre jutottak, hogy a Like-gomb ellenkezik a német távközlési törvény és adatvédelmi törvény előírásaival, ugyanis a Facebook-szolgáltatások használata során a felhasználói adatokat az Egyesült Államokba továbbítja a rendszer. Elegendő egyszer bejelentkezni a közösségi portál rendszerébe, vagy egy kiegészítőt használni, az érintett online tevékenységét a cég két éven keresztül megfigyeli, ami alapján egy átfogó, személyes profil készül.

Ráadásul a szolgáltató a felhasználókat nem tájékoztatja megfelelően, nem hívja fel figyelmüket erre, nem biztosít döntési lehetőséget. Amennyiben a helyi szolgáltatók nem távolítják el a „Like” gombokat maximum 50 000 euró pénzbírság kiszabását helyezte kilátásba az adatvédelmi központ.

Az adatvédelmi központ vezetője kifejtette, hogy megfigyeléseik alapján számos Facebook alkalmazás törvénysértő, különösen azok, melyek adatait reklám célú elemzésekre használják fel.

A közösségi hálón számtalan alkalmazás, szolgáltatás érhető el, melyek gyakran az érintettek adataival fizetnek a Facebooknak, ahol a világ talán legátfogóbb adatbázisa épül. A vonatkozó előírások betartatása érdekében szükséges a Facebook-alkalmazások további elemzése, értékelése. A hatékonyabb felderítés érdekében együtt kell működni más tartományok és országok adatvédelmi hatóságaival is. Minél szélesebb körben ismertetni kell, hogy milyen kockázatokat jelent adataink kontroll nélküli felhasználása.

Johannes Caspar, azzal az indokkal szólította fel a Facebookot a német felhasználók fiókjain az arcfelismerő funkció kikapcsolására, hogy az a helyi törvények értelmében jogosulatlan adatgyűjtésnek minősül.

A tengerentúlon már hónapok óta működő szolgáltatás az európai felhasználók számára nyár óta érhető el. A német adatvédelmi biztos álláspontja szerint problémás az, hogy egy magáncég saját adatbázist készít a felhasználók arcáról. Az így létrejött adatbázis akár arra is felhasználható, hogy az utcán ismeretlen embereket beazonosítsanak segítségével.

Az adatvédelmi biztos a felhasználókról eddig begyűjtött biometrikai információk megsemmisítésére kötelezte a Facebookot.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Facebook megsértette a helyi előírásokat, akár háromszázezer eurós, vagyis több mint nyolcvanmillió forintnak megfelelő büntetés is kiszabható.

A Facebook álláspontja szerint a vitatott funkció a felhasználók kényelmét szolgálja. Az arcfelismerés nem automatikusan történik, hiszen a Facebook mindössze felkínálja az arcokhoz kapcsolódó neveket, és azok használatát a felhasználóknak maguknak kell jóváhagyniuk. A felhasználók a személyes adatokat érintő biztonsági beállítások között letilthatják azt, hogy ismerőseik bejelöljék őket a közösségi hálóra feltöltött képeken.

Az Európai Unió tagországainak adatvédelmi biztosait tömörítő 29-es munkacsoport is vizsgálatot indított a Facebook arcfelismerő szolgáltatásával kapcsolatosan.

Az amerikai vállalatok már régóta használnak háttérelemzést, valamint Google- és LinkedIn-keresést a leendő munkavállalók előéletének feltérképezéséhez. Már önálló vállalkozás is alakult arra szolgáltatásra, hogy mindent felkutasson, amit a leendő alkalmazott online tett vagy mondott az elmúlt hét év során. A cég vezérigazgatója szerint tevékenységük nem nyomozás, mindössze összegyűjtik az interneten nyilvánosan hozzáférhető információkat. A témával kapcsolatosan megszólaló adatvédelmi jogászok szerint a fenti gyakorlat terjedése kétes eredményre vezet, mivel olyan dolgok után is kutakodhatnak, amelyek irrelevánsak a munkahelyi teljesítményt illetően.

A cég állítása szerint az általuk készített jelentésekből az érintett vallására, származására, családi állapotára vagy esetleges fogyatékosságára utaló adatokat. Fontos azonban, hogy a pályázóknak először hozzá kell járulniuk saját átvilágításukhoz, melynek eredményét ők is megismerhetik.

Jogi és etikai kérdéseket vethet fel ugyanakkor az, hogy a munkaadók az alapján alkotnak ítéletet, amit az emberek távol a munkahelyüktől a magánéletükben tesznek.

A tervezet elfogadása esetén a jövőben a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi oldalt nem használhatnák szabadon a 16 évesnél fiatalabb felhasználók, ugyanis profiljukban a legmagasabb szintűre állítanék be az adatvédelmet, melyen 16 éves koruk eléréséig nem is változtathatnának.

A szigorú szabályozás indoka, hogy az internetezők gyakran nem mérik fel, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk és vakon megbíznak ezekben a szolgáltatásokban. A tervezet még azt is előírná, hogy minden felhasználónak az oldalra való belépés előtt fel kell hívni a figyelmét a személyiséglopás és az adatokkal való visszaélés lehetséges következményeire.

Fontos eleme a tervezett szabályozásnak, hogy minden adatot és tartalmat törölhetővé vagy felismerhetetlenné kell tenni. Az Európai Unió irányelvének megfelelően a cookie-k tárolására is csak az érintett előzetes hozzájárulásával kerülhetne sor.

A szigorú szabályozás hátterében valószínűleg az egyre komolyabb anyagi károkkal járó Facebook-partik Németországban tapasztalható elterjedése áll. Érdekes eredményt mutat egy nemrégiben készített felmérés, melyből kiderül, hogy a felnőtt felhasználók is a gyerekekhez hasonlóan gondatlanok a Facebookon. A fiatalok ugyanis nem azért osztanak meg magukról több személyes adatot mert óvatlanabbak lennének, hanem pusztán azért, mert több időt töltenek a közösségi hálón.

Agustín Puente a Spanyol Adatvédelmi Hatóság Jogi Főosztályának vezetője kiemelt fontosságúnak tartotta az európai közös standardok kialakítását és azok referenciaszövegként történő alkalmazását. Új távlatokat nyithat az európai adatvédelem területén a 108-as egyezmény globális alkalmazhatóságának lehetősége, mely a harmadik országok adatvédelmi szintjének megfelelőségét megállapító eljárás felülvizsgálatát is eredményezheti.

A konferencia záróbeszédét Péterfalvi Attila, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatósági tagja tartotta. Megállapította, hogy az adatvédelmi irányelv tagállami harmonizációja nem egyforma mértékben valósult meg, így az európai adatvédelem jelenleg nem egységes. Kívánatos lenne egy olyan adatvédelmi szabályozás kialakítása, mely egységesen, akár az Unió határain túlmutatóan, globálisan is érvényesülhetne.

Összegzés

A konferencia összegzéseképpen, az elhangzott előadások alapján megállapítható, hogy az új technológiák megjelenésének és az új adatvédelmi alapelvek kidolgozásának eredményeképpen, továbbá a szabályozás hatékonyságának növelése érdekében a 95/46/EK irányelv modernizálására van szükség. Az európai adatvédelem újrafogalmazása a jogi szabályozás gyakorlatba történő átültetését, mind teljesebb alkalmazását kell, hogy jelentse, az egyének joga és a jogbiztonság erősítésével, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével. Elkerülhetetlen az adatvédelem erősítése, különösen az online környezetben zajló adatkezelések tekintetében. Az új adatvédelmi szabályozás alkalmazásának kiemelkedően fontos előfeltétele a tagállamok adatvédelmi biztosainak, hatóságainak függetlensége.