Most induló cikksorozatunkkal az európai adatvédelem fejlődésének lehetséges útjait tárjuk fel az Európai Bizottság 2010. november 4-i közleményének bemutatásán keresztül.
Az Európai Parlament és a Tanács személyes adatok feldolgozásáról szóló 95/46/EK irányelvének elfogadása óta eltelt időszakra jellemző globalizáció és a gyors technológiai fejlődés új helyzetet teremtett az európai adatvédelem számára. Az egyének fokozódó online tevékenysége, valamint a technikai lehetőségek gyarapodása eredményeképpen a személyes adatok mind szélesebb köre kerül megosztásra – akár az érintett akaratától függetlenül – a nyilvánossággal.
Egyre kifinomultabb és egyre nehezebben felderíthető módszerek állnak rendelkezésre a személyes adatok gyűjtését végző gazdasági szereplőknek, valamint az állam igazgatását, védelmét ellátó hatóságok is mind több személyes adatot használnak céljaik megvalósítása érdekében.
A körülmények változásaiból következik a kérdés, hogy a meglévő uniós adatvédelmi jogszabályok hatékonyan képesek-e kezelni a fennálló helyzetet. E kérdés megválaszolása céljából a Bizottság megkezdte a jelenlegi jogi keret felülvizsgálatát magas szintű konferencia, nyilvános konzultáció és tanulmányok kezdeményezése által. A megállapítások az alábbi új kihívásokat fogalmazták meg az adatvédelmi szabályozás területén:
– az új technológiák kezelése,
– az adatvédelem belső piaci dimenziójának erősítése,
– a globalizáció problémájának kezelése és a nemzetközi adattovábbítás javítása,
– erősebb intézményi struktúra biztosítása az adatvédelmi szabályok hatékony érvényesítése céljából,
– az adatvédelmi jogi keret következetességének javítása.
Az Európai Bizottság 2010. november 4-én kelt közleményében a fenti kihívásokra válaszolva megfogalmazta az átfogó adatvédelmi megközelítés általunk is bemutatásra kerülő legfontosabb célkitűzéseit, melyeket nyilvános vitára bocsátott.
A problémák megoldására irányuló bizottsági megközelítés és a felvetett kérdésekre a nyilvános vita eredményeképpen érkező visszajelzések alapján a Bizottság 2011-ben az adatvédelem jogi keretének felülvizsgálatára irányuló jogszabályra tesz javaslatot. A javaslat elkészülte után pedig elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy az így megvalósuló új adatvédelmi keret más jogi aktusok módosítását is szükségessé teszi-e.
