2012. január elsején megkezdte működését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), mely az adatvédelmi biztos intézményét váltja fel.
Péterfalvi Attila, az új hatóság elnöke többször is hangsúlyozta, hogy a hatóság egyrészt továbbviszi az adatvédelmi biztosi feladatokat, azaz folytathat majd vizsgálatot, konzultációs kérdésekben lehet hozzá fordulni. Másrészt viszont jelentősen bővült hatásköre tekintve, hogy határozatai kötelező érvényűek, végrehajtandók lesznek, és bírságolási joga is lesz, melynek felső határa tízmillió forint.
A hatóság ugyan közvetlenül nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de ez érdemben nem befolyásolja az adatvédelmi munka hatékonyságát.
Az adatvédelmi területen dolgozókat, adatkezelőket érintő fontos változás, hogy a 2011. évi CXII. törvény létrehozza az adatvédelmi felelősök konferenciáját, ami lehetőséget ad majd arra, hogy a gyakorlati, jogalkalmazói kérdéseket, problémákat megvitassák, ezáltal nagyban segítheti az egységes jogalkalmazási gyakorlatot is.
A közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban, az úgynevezett információszabadsági ügyekben a hatóság ugyan bírságot nem szabhat ki, azonban ezen ügyekben is bővebb jogköre lesz, mint az adatvédelmi biztosnak volt mivel a perekbe a beavatkozhat majd.
Az adatvédelmi hatóság tevékenysége várhatóan jobban harmonizál az uniós adatvédelmi szabályozással, mivel függetlenebb működésű lesz, mint az ombudsmani pozíció volt. A hatóság ugyanis önálló költségvetési szerv, a négy ombudsmannak azonban eddig közös költségvetése volt.
A függetlenség további fontos biztosítéka, hogy az új alaptörvény nevesíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
