Kétnapos Nemzetközi Adatvédelmi Konferenciát szervezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Európai Bizottság társfinanszírozásával 2011. június 16-17-én Budapesten. A konferencia célja a jelenlegi európai adatvédelmi gyakorlat vizsgálata, értékelése és az adatvédelmi szabályozás jövője kérdésinek megvitatása volt.
A konferencia több panelben tárgyalta az adatvédelem és az adatvédelmi szabályozás aktuális kérdéseit, jövőbeni lehetőségeit. A meghívottak között vezető Uniós tisztségviselők, európai adatvédelmi szakemberek, valamint civil szervezetek képviselői is voltak.
A konferenciát Dr.Répássy Róbert Igazságügyért Felelős Államtitkár beszéde nyitotta meg, majd Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójának, Peter Hustinx európai adatvédelmi biztosnak, valamint a spanyol Igazságügyi Minisztérium és a lengyel Belügyi és Közigazgatási Minisztérium képviselőinek vitaindító beszédei hangoztak el.
Személyes adatok szabad áramlása
Az első szakmai részben az előadók a személyes adatok szabad áramlásával, az erősebb harmonizáció arra gyakorolt várható hatásaival, és ezeken keresztül a közös piac működésével foglalkoztak. Az előadások több gyakorlati példa segítségével világítottak rá az adatvédelem aktuális kérdéseire.
Az európai adatvédelmi biztos helyettese, Giovanni Buttarelli az átfogó büntetőügyi harmonizáció kapcsán felvetette a kérdést, hogy a magánszféra adatai vajon felhasználhatók-e az egyes határokon átnyúló büntető eljárásokban is? Az adatvédelmi biztos helyettese előadásában kitért a 29. munkacsoport véleményére is, mely szerint az adatvédelem terén a teljes harmonizációt úgy kell megteremteni, hogy a nemzetek ugyanakkor több mozgásteret kapjanak.
Marie-Hélène Boulanger, az Európai Bizottság Igazságügyi Igazgatósága Adatvédelmi Főosztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy az adatvédelmi irányelv megalkotásakor az azonos védelem biztosítására törekedtek, ami azonban nem zárja ki az egyes tagállamokban a szigorúbb szabályozás lehetőségét. Az európai adatvédelmi szabályozás reformját elodázhatatlanná tette az új technológiák megjelenése, az egyes tagállami hatóságok jogosítványai és az irányelv nemzeti átültetése közötti különbségek, valamint a határokon túlnyúló szolgáltatásokat nyújtó cégek problémaköre. Boulanger asszony előadásában megfogalmazta az új európai adatvédelmi szabályozás alapvető kritériumait: az új jogi keret nem járhat az adatvédelem csökkenésével, a szabályozásnak az európai szolgáltatók előtérbe helyezését kell szolgálnia, valamint költségcsökkentést, az adatkezelők adminisztratív terheinek mérséklését kell eredményeznie. A jelenlegi tagállami szinten eltérő módon szabályozott adatvédelem mind a közös, mind a külső piacokon esélyegyenlőtlenséget okoz.
A panel második részében az adatvédelem fontosabb területeit (internethasználat, munkahelyi adatkezelés, marketing) érintő gyakorlati példákon keresztül kerültek bemutatásra az új szabályozással kapcsolatban a piaci szereplők által megfogalmazott vélemények. Az adminisztráció csökkentésének, valamint a szabályozás egyszerűsítésének igénye, valamint a hatóság és a piaci szereplők közötti közvetlen kapcsolat kiépítésének gondolata fogalmazódott meg.
Következő cikkünkben a konferencia további részleteinek ismertetésével folytatjuk.