A jogellenes adatkezelés következményei

Bejegyzésünkben összefoglaljuk, hogy a hatályos jogszabályok alapján milyen következményekkel jár a személyes adatok jogellenes kezelése.

1. Az adatvédelmi biztos eljárása

Az adatvédelmi biztos bejelentésre, vagy jogellenes adatkezelés észlelése esetén vizsgálatot folytathat le, melynek végén felszólíthatja az adatkezelőt a jogellenes adatkezelés megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését, megsemmisítését, megtilthatja az adatkezelést vagy adatfeldolgozást, és felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. Az adatvédelmi biztos eljárásáról tájékoztathatja a nyilvánosságot, ami jelentős mértékben negatívan befolyásolhatja az érintett adatkezelő jó hírnevét, csökkentheti üzleti értékét.

2. A bíróság eljárása

Az Avtv. alapján az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, mely illetékmentesen, soron kívül jár el. A bírósági eljárás során az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy a személyes adatok kezelése során jogszerűen járt el. A bíróság az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az automatizált egyedi döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a kért adat kiadására kötelezheti, továbbá elrendelheti ítéletének nyilvánosságra hozatalát. A bíróságtól az érintett kártérítés megítélését kérheti, melynek mértéke a felmerült vagyoni és nem vagyoni károkhoz igazodik.

Mivel a személyes adatok védelmének joga „személyhez fűződő jog” a Ptk. 84. §-a alapján az érintett a bírósági eljárásban a következő igényeket támaszthatja:

• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
• követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
• követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását.

3. Büntetőeljárás

A büntetőeljárás a fentiektől eltérően az egyéni felelősségre vonást célozza, azaz az elkövetői oldalon az adatkezelő szervezet vezetője, munkatársa áll.

Btk. 177/A. §

„(1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.”

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

 A bűncselekményt megvalósító törvényi tényállás bekövetkeztéhez elegendő a személyes adatok jogtalan haszonszerzési célzatú jogellenes kezelése, pl. az adatkezeléshez való hozzájárulás, vagy az adatkezeléshez kapcsolódó tájékoztatás nem megfelelő, vagy az adatkezelés célja nem egyezik az érintett hozzájárulásának tartalmával.