Munkahelyi kamerás megfigyelés

Gyakran felmerülő kérdés a munkahelyeken üzemelő kamerák által megvalósított munkáltatói adatkezelések jogszerűsége. Következő írásunkban a munkahelyi kamerás megfigyelés és rögzítés problémakörével, a jogszerű működés feltételeivel foglalkozunk.

Hang- és képfelvétel, mint személyes adat

A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény, 59. § (1) bekezdése értelmében, a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A személyes adat fogalmát a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 2. § 1. pontja tartalmazza. Ennek értelmében személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A fenti fogalom meghatározás alapján a hang- és képfelvétel személyes adatnak minősül.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyes adat kizárólag az érintett hozzájárulásával kezelhető. A hang- és képfelvételek rögzítése, tárolása is csak az azokon szereplők tájékozott hozzájárulásával történhet.

Munkahelyi kamerás megfigyelés

A kérdéses helyzet különleges abból a szempontból, hogy a hang és kép rögzítése munkahelyen, a munkavégzésre irányulva történik. Az adatvédelmi biztos 1805/A/2005. számú állásfoglalása szerint, munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetőleg munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. A fenti általános tilalom alól kivételt képeznek azok a munkavégzésre szolgáló helyiségek, ahol a kamerák üzemeltetése a tevékenység veszélyességére tekintettel a munkavállalók testi épségének, valamint az ott tárolt vagyontárgyak értékére figyelemmel, azok védelme érdekében biztonsági, megelőző célokat szolgál. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján a veszély fenyegetettségének ténylegesen fenn kell állnia, valamint a kép- és hangrögzítés a fenti kivételes esetekben sem irányulhat a munkavállalók ellenőrzésére.

Hozzájárulás az adatkezeléshez

Érdekes aspektusa a kérdéskörnek a munkavállaló és munkáltatója közötti hierarchikus kapcsolat, utasítási jogkör, mely megkérdőjelezi az Avtv. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt hozzájárulás önkéntességét.

Az Avtv. 5. § (1) bekezdése szerint személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Amennyiben a munkahelyi kamerás hang- és képrögzítés nem veszélyhelyzet vagy vagyon elleni bűncselekmény megelőzésére szolgál még a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése esetén is jogellenes adatkezelésnek minősül.

Jogszerű működés

Amennyiben a munkahelyen elhelyezett kamerák a munkavállalók biztonságát, illetve a vagyonvédelmet szolgálják, az adatkezelés jogszerű lehet, azonban az Avtv. 6. § (2) bekezdése alapján az érintettet ebben az esetben is egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatkezelő és az adatokat megismerő adatfeldolgozó személyéről, valamint az őt megillető jogokról és a jogorvoslati lehetőségekről.

 

Összefoglalva, a munkavégzésre szolgáló helyiségekben a munkavállalók ellenőrzését célzó hang- és képfelvételek jogszerűen nem készíthetők, sőt a munkavállalók hozzájáruló nyilatkozata sem elegendő egy ilyen adatkezelés jogszerűvé válásához.

A bejegyzés kategóriája: Nincs kategorizálva
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Munkahelyi kamerás megfigyelés bejegyzéshez 39 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

* Copy This Password *

* Type Or Paste Password Here *

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .