Az adatvédelmi szabályozás jövőjének témáit bemutató sorozatunk befejező részének témája az igazságügyi együttműködés, az adatvédelem globális dimenziójának problémaköre és az adatvédelmi intézményi struktúra erősítésének igénye a hatékonyság érdekében.
Az adatvédelmi irányelv nem vonatkozik a személyes adatok közösségi jog hatályán kívül eső kezelésére, így a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során kifejtett tevékenységekre. Ezen ügyekben a 2008/977/IB kerethatározat szabályozza a személyes adatok Unión belüli határokon átnyúló áramlását, cseréjét. A kerethatározat sok kivételt tartalmaz a célhoz kötöttség elve alól, továbbá nem tesz különbséget az egyes adatkategóriák és az érintettek csoportjai (gyanúsított, tanú, stb.) között.
Az átfogó, egységes, harmadik országgal szemben is alkalmazható szabályrendszer kialakítása szükségessé teszi a büntetőügyekben folytatott együttműködés jelenlegi adatvédelmi szabályainak felülvizsgálatát.
A Bizottság felvetette az általános adatvédelmi szabályok alkalmazásának kiterjesztését a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre, egységes, harmonizált korlátozások bevezetésével az érintettek egyes jogosultságai tekintetében (pl. átláthatóság elve).
Az adatvédelem globális dimenziója
Személyes adat továbbítása az EU és az EGT területén kívülre csak a célország adatvédelmi szabályozásának vizsgálatát jelentő ún. megfelelőségi értékelésen pozitív elbírálást nyert országokba történhet. A megfelelőséget a jelenlegi gyakorlat szerint a Bizottság és a tagállamok állapíthatják meg. Az adatvédelmi irányelv azonban nem írja elő kellő részletességgel a megfelelőség kritériumait, így bekövetkezhet olyan helyzet, hogy tagállamonként eltérően kerül megítélésre egy célország által nyújtott adatvédelem szintje.
E problémakörhöz kapcsolódik a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatcsoportok egyes vállalatai között történő személyesadat-továbbítás, melynek hatékony szabályozói lehetnek a kötelező erejű vállalati szabályok. E gyakorlati szabályokat az uniós adatvédelmi normákra épülve a multinacionális szervezetek önként dolgozták ki és tartják be, hogy megfelelő biztosítékot nyújtsanak az azonos vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok közötti személyesadat-továbbítás tekintetében.
A Bizottság szükségesnek tartja a nemzetközi adattovábbítás jelenlegi szabályozásának javítását, egyszerűsítését, egységesítését, a megfelelőségi értékelés során alkalmazott kritériumok, követelmények és az alapvető uniós adatvédelmi szabályok meghatározását.
A globális szinten zajló adatfeldolgozás szükségesé teszi a személyes adatok védelmére vonatkozó egyetemes elvek kidolgozását. Az Unió ezen elvek kidolgozása során betöltött vezető szerepének erősítéséhez a Bizottság magas szintű adatvédelmi normák és technikai szabályok kidolgozásával, nemzetközi fellépései során a viszonosság elvére törekvéssel, valamint harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés erősítésével járul hozzá.
Erősebb intézményi struktúra
Az adatvédelmi hatóságok, mint a személyes adatok védelmével kapcsolatos alapvető jogok független őrei fontos szerepet töltenek be az adatvédelmi szabályok érvényesítése során, ezért szerepük megerősítése mellett biztosítani kell számukra a feladataik ellátásához szükséges hatásköröket, erőforrásokat.
Egységesebb nemzeti szintű jogalkalmazás és az adatvédelmi hatóságok együttműködésének erősítése szükséges a globalizálódó adatvédelemi problémák hatékony orvoslása érdekében.
A Bizottság a nemzeti adatvédelmi hatóságok jogállásának, hatáskörének erősítésével, tisztázásával, harmonizálásával, a közöttük megvalósuló együttműködés javításával – melynek eszköze lehet a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport áttekinthetőbbé válása – segítené az erősebb intézményi struktúra kialakítását.
A közleményben említett problémák megoldására irányuló kezdeményezések és a felvetett kérdésekre érkező visszajelzések alapján a Bizottság 2011-ben az adatvédelem jogi keretének felülvizsgálatára irányuló jogszabályra tesz javaslatot. A javaslat okozta változás felveti a kérdést, hogy a megvalósuló új adatvédelmi keret más jogi aktusok változtatását is eredményezi-e.
