Mind gyakrabban fordul elő, hogy a munkaerő kiválasztási eljárás során a munkáltató az interneten, közösségi oldalakon térképezi fel a jelentkezőket. Egy felmérés szerint az egyesült államokbeli állásközvetítő cégek 75 százalékától követelik meg megbízóik, hogy online kutatásokat végezzenek a jelöltekkel kapcsolatban. A megkérdezett cégek 70 százaléka jelezte, hogy az interneten talált információk alapján már utasítottak el jelentkezéseket.
Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy alig tudjuk kezelni a magunkról megadott vagy rólunk keletkezett információkat. Sok felhasználó tölt fel fényképet-videót közösségi oldalakra, anélkül, hogy tisztában lenne azzal, hogy Facebookon alapesetben minden 3. személy, tehát az ismerős ismeretlen ismerősei is látják a megosztott képeket.
Az amerikai vállalatok már régóta használnak háttérelemzést, valamint Google- és LinkedIn-keresést a leendő munkavállalók előéletének feltérképezéséhez. Már önálló vállalkozás is alakult arra szolgáltatásra, hogy mindent felkutasson, amit a leendő alkalmazott online tett vagy mondott az elmúlt hét év során. A cég vezérigazgatója szerint tevékenységük nem nyomozás, mindössze összegyűjtik az interneten nyilvánosan hozzáférhető információkat. A témával kapcsolatosan megszólaló adatvédelmi jogászok szerint a fenti gyakorlat terjedése kétes eredményre vezet, mivel olyan dolgok után is kutakodhatnak, amelyek irrelevánsak a munkahelyi teljesítményt illetően.
A cég állítása szerint az általuk készített jelentésekből az érintett vallására, származására, családi állapotára vagy esetleges fogyatékosságára utaló adatokat. Fontos azonban, hogy a pályázóknak először hozzá kell járulniuk saját átvilágításukhoz, melynek eredményét ők is megismerhetik.
Jogi és etikai kérdéseket vethet fel ugyanakkor az, hogy a munkaadók az alapján alkotnak ítéletet, amit az emberek távol a munkahelyüktől a magánéletükben tesznek.
